Mátyásföldi repülőtér


forrás:fortepan
GPS: 47.500156 – 19.200953

Repülőtér története:

Mátyásföldi repülőtér 1916-ban létesült.

Az első állandó repülőtér Budapest térségében: a Keleti pályaudvartól keletre 9,3 km távolságban a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet és repülőgép-motorgyárat. A Fokker céggel együttműködve gyors, kis vadászgépeket (D VII) kezdtek gyártani. A MÁG gyár 80 x 20 m-es repülőgép-szerelő hangárja a 900 x 800 m-es füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült. 1918. július 4-én egy Brandenburg típusú repülőgép szállt a magasba, megindult a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. Itt működött Prodam Guido, a magyar aviatika úttörője is. A trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették.

Fokker D.VII

Az 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Társaság repülőtere azonban megmenekült, belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen), sőt, nemzetközi forgalmat is lebonyolított a Franco–Roumain (később CIDNA) francia-román társaság, a Deutsche Lufthansa, majd 1931-től egy olasz és egy osztrák társaság járataival.
A magyar óceánrepülőt, Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták Mátyásföldön. 1932. május 21-én „Justice for Hungary” nevű Lockheed Sirius típusú gépével Mátyásföldről indult Endresz György és Bittay Gyula rádiós tiszt tragikus útjára – a gép leszállás közben a római repülőtéren katasztrófát szenvedett.


A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és 1937-től a polgári és a sportrepülés Budaörsre került át. A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt. A repülőtérrel kapcsolatos utolsó történelmi esemény: a mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956. november 21-én elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek a romániai Snagovba.

Az egykori MÁG Újszász utcai dísztornyos épületét ma a NABI használja. Ők mátyásföld leghíresebb üzemének, az Ikarusnak tartják fenn az emlékét.
Ma a mátyásföldi repülőtéren a nagygépes repülés már nem lehetséges, mert Ferihegy irányított közelkörzetén – CTR – belül helyezkedik el, illetve a mátyásföldi mező gondozatlan, gazos felülete sem alkalmas már a leszállásra. A rádiótávirányítós repülőmodellek repítése viszont lehetséges és a Mátyásföldi Modellező Baráti Kör (MMBK) sportszakosztály gondozza és működteti.

1936. június Magyar Világhíradó 643. A Magyar Légügyi Hivatal bemutatója a Mátyásföldi repülőtéren :

Az első világháború után a légi forgalom, ha késéssel is, de a legyőzött, s a békeszerződés által megbénított Magyarországon is megindult 1923-ban. A tényleges forgalmi repülés megkezdése érdekében 1922-ben helyezték újra üzembe a mátyásföldi repülőteret. A Magyar Általános Gépgyár (MÁG) tulajdonában lévő ingatlant a Kereskedelmi Minisztérium bérelte. 1931-ben került állami kezelésbe a létesítmény mint nemzetközi légi forgalomra szánt közforgalmi repülőtér. Fogadóépülete 1935-ig egy fabarakk volt. Akkor épült meg az üvegezett indítótorony egy kis csarnokkal. A fogadóépületben meteorológiai és szikratávíró állomás is működött.

Elsőként a Francia–Román Légiforgalmi Társaság (későbbi nevén CIDNA) kapott engedélyt a repülőtér igénybevételére. A társaság megkapta a volt MÁG gyár nagy szerelőhangárját is, ahol akkoriban igen korszerűnek számító javítóbázist rendezett be.
A húszas évek elején két magyar légiforgalmi társaság is alakult: a Malert és az Aeroexpress Rt. Bár ez utóbbi főleg vízi gépekkel repült a Gellért tér előtti Duna-szakaszról, javítóműhelyét szintén Mátyásföldön működtette. Faépítésű hangárjában három gép befogadására alkalmas fémrepülőgép-javító műhelyt rendezett be.

A Malert, amely kezdetben a katonai repülés fedőszerveként is működött, több vidéki bázissal is rendelkezett, de a forgalmi gépek karbantartását szintén Mátyásföldön, egy korábban szintén a MÁG tulajdonában állt gyári hangárban végezte.
A magyar légitársaságok – a húszas évek végétől már csak a Malert – vonalhálózatát a Budapest–Bécs, Budapest–Klagenfurt–Velence, illetve néhány belföldi vonal (Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár) képezte. Megjelentek viszont Budapesten a nagy külföldi légitársaságok, amelyek hosszú távú járataik részére vették igénybe a mátyásföldi repülőteret. 1930-tól a brit Imperial Airways London–India vonalába, a holland KLM pedig Amszterdam–Batávia hosszú járatú vonalába kapcsolta be Budapestet.

Holland légi óriás a mátyásföldi repülőtéren, mely kilenc nap alatt 41 ország felett repült el 1933. május Magyar Világhíradó 481 :

“a főpolgármester leánya a főváros és a nemzet színeivel díszített virágcsokrot adott át Hans Martinnak, aki pár szavas német nyelvű beszédben mondott köszönetet a magyar főváros vendégszerető fogadtatásáért. Hangoztatta hogy a holland-indiai repülőtársaság örül annak, hogy a szép magyar fővárost a világ forgalmába bekapcsolhatta. Beszéde végeztével a repülőgép pilótái több nyaláb friss hollandi tulipánt hoztak ki a gép testéből, hogy szétosszák és így kedveskedjenek a magyar közönségnek. Pillanatok alatt elkapkodták és lelkes éljenzéssel köszönték meg a vendégek kedves figyelmét.” Magyar Országos Tudósító, 1933. május 4. csütörtök 14. oldal

Az első Amsterdam-Budapesti repülőgép a mátyásföldi repülőtéren 1936. április Magyar Világhíradó 635 :

1935-ig a Malert rendszeres téli szünetet tartott: októbertől márciusig nem volt légi forgalom. Ennek oka az volt, hogy a társaság gépei vakrepülő műszerekkel és jégtelenítéssel egyáltalán nem rendelkeztek, kizárólag látva repülési feltételek mellett (mai terminológiával élve VFR, illetve VMC) üzemelhettek.

A NÉMET ÓCEÁNREPÜLŐK BUDAPESTEN. A MÁTYÁSFÖLDI REPÜLŐTÉREN VÁRJÁK AZ “EURÓPÁT”, A BREMEN TESTVÉRGÉPÉT. A FŐVÁROS NEVÉBEN BERCZELL JENŐ TANÁCSNOK FOGADTA KÖHL KAPITÁNYT ÉS HÜHNENFELD BÁRÓT. BUDAPEST GYERMEKEI AZ ANGOLPARKBAN ADOTT UZSONNA ALKALMÁVAL ÜDVÖZÖLTÉK KÖHLÉKET. AZ ÜNNEPSÉGEK UTÁN AZ “EURÓPA” DREZDÁBA INDUL.

A mátyásföldi repülőtér a főváros központjától 12,5 km távolságra volt. A telefon-összeköttetés csak távolsági kapcsolással volt lehetséges. A fővárosba vezető Kerepesi út forgalmát két sorompós vasúti kereszteződés lassította. Az egyórás Bécs–Budapest légi utat követően az utasnak – a vámvizsgálatot és az útlevélkezelést is beleértve – újabb egy óráját vette igénybe, hogy a repülőtérről Budapest központjába jusson. Ehhez jött még a hiányos infrastruktúra.

~dá~: Kép 034
A lebontott hangár helyére Lidl épült…

Egy igazi gyöngyszem, tízperces svéd úti film Budapestről, a fürdővárosról – 1936-ból! “A világ legszebb fürdői Európa legszebb városában” – mondja a riporter. Érdemes végignézni az egészet, az első légi felvételeket többször is, mindig meg-meg állva, figyelni, hogy mi tűnt el, mi épült, mi változott hetven-nyolcvan év alatt.

forrás: filmhiradok online, youtube, wiki