Kategóriák

XVI. Kerület

A XVI. kerület Budapesthez csatolásával 1950. január 1-én a következő öt településből jött létre: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom. Az öt falu élete már a történelem során is néha jobban, néha kevésbé összefonódott.
Még ma, ötven évvel az egyesítés után is, megkülönböztethetők a kerület egyes részei. Természetesen már szerves egységként működnek együtt, de ha valakit megkérdeznek, hogy hol él, a válasz gyakran nem az lesz, hogy a XVI. kerületben, hanem
Mátyásföldön, Cinkotán és így tovább. Ennek magyarázata a gazdag múltban rejlik, a következőkben erről a múltról szeretnék áttekintést nyújtani.
A területet a honfoglalás idejétől kezdve benépesítették a magyarok. Erről így ír Anonymus: “Tábort ülve Surkusáron (Soroksáron) túl a Rákos folyóig”. A kerületben két “folyó” (Rákos és Szilas patak) is található, melyek mentén erdős, ligetes
területek alakultak ki. Így a környék fűben gazdag, legeltetésre, állattartásra alkalmas volt. Honfoglaló elődeink letelepedését több régészeti lelet is bizonyítja.
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a honfoglaló magyarok vették észre először a terület kiváló adottságait. A leletek alapján bizton állíthatjuk, hogy már a legrégebbi időktől kezdve folyamatosan éltek itt emberek. A patakok partja mentén újkőkori
telep nyomait fedezték fel, szerte a kerületben előkerültek rézkori, bronzkori, szarmata, avar cserepek, edények, telepnyomok. A Csömöri út 20. szám alatt öt honfoglalás kori megbolygatott sírt tártak fel egy 1972-es építkezés során, a leletek (2 kengyel, 1
zabla) a Budapest Történeti Múzeumban láthatók. 1988-ban a Timur utcai ABC építésekor megtalált kora Árpád-kori (1050-1130) temető az egyik legnagyobb szabású helyi lelet, hiszen itt 72 sírra bukkantak. 14 női sírban találtak ékszereket: bronz, ezüst
fülbevalókat, hajfonatszorító karikákat, kettőből került elő féldrágakőből fűzött nyaklánc. Ez is mutatja, hogy a helyi lakosság meglehetősen szerény körülmények között élt.